Aquaplaning – amikor a vezető is csak utazik az autóban

Az aquaplaning fizikai háttere

Abban az esetben, ha a gumiabroncs és az úttest közé víz kerül, a kerék elveszti a tapadási képességét. Ennek következtében az autó nem gurul, hanem tehetetlenségénél fogva csúszik. Tehát a gumi felülete a víz felületén csak “úszik.” Mielőtt nagyon megijednénk, a statisztikák  szerint annak, hogy autónk teljesen irányíthatatlanná váljon, mindössze 1% az esélye. Az így bekövetkező balesetnek pedig még alacsonyabb, mindössze 0.1%-os a valószínűsége.

Ennek ellenére, a körülményekre tekintve semmi rendkívüli nem kell ahhoz, hogy az autónk megcsússzon. Az aquaplaning jelenségéhez bőven elég egy heves, folyamatos esőzés, ami során összefüggő vízréteg alakul ki az úton. A globális felmelegedés hatásai miatt a nyári esők és zivatarok nagy csapadékmennyiséggel érkeznek, amit az út képtelen elvezetni. Ráadásul, az út felületén könnyen kialakulhatnak nyomvájúk és kátyúk, amik sajnos tökéletes lehetőséget adnak az esőnek, hogy megálljanak az úton, hosszú, egybefüggő sok tízméteres vízréteget alkotva. Egy ilyen összefüggő vízfelületre való ráhajtás nagyban hozzájáruljon, hogy kialakuljon az aquaplaning.

Mit kell tennünk, ha esőben autózunk?

Az aquaplaning megelőzésére több módszer is létezik, ugyanakkor, ha minden “szabályt” betartunk, akkor sincsen garancia arra, hogy nem csúszunk majd meg. A kockázatot viszont jelentősen csökkenthetjük.

Ellenőrizd a nyomást!

A guminyomás rendszeres ellenőrzése nem csak az aquaplaning megelőzése miatt fontos. A gyártók a gumik viselkedésére abban az esetben vállalnak garanciát, ha azok nyomása az ajánlott értékeken belül van. Egy megfelelő állapotban lévő gumi jobban reagál, megfelelő a vízkiszorítása és rövidebb távon képes megállni. Ezért nem csak a nyomás, de a gumiabroncs elhasználtsága is jelentős szerepet játszik az aquaplaning megelőzésében.

Tervezz pár lépéssel előre!

Bár magától értetődőnek tűnik, hogy vezetés közben az előttünk lévő útszakasz figyeljük, nedves útviszonyok között ennek még kiemeltebb szerepe van. Egy kátyúba hajtva, a padkára futva vagy esetleg az út szélét elvétve alapvetően változik meg autónk stabilitása és egyensúlya. Egy ilyen helyzetből könnyen következhet, hogy elveszítjük az irányítást, autónkban pedig sofőrből utassá válunk.

Válassz körültekintően sebességet!

A megengedett legnagyobb sebesség szabadon csökkenthető az időjárásnak megfelelően. Sőt, gyakran ezt ajánlott is megtenni a biztonság érdekében. Hiába mehetnél gyorsabban, érdemes az időjárásnak és nem a maximális megengedett sebesség táblának vezetni. Esőben a látótávolság csökken, a fékút növekszik. Ezt pedig a sebesség csökkentésével tudod ellensúlyozni. Külön kiemeljük, hogy esős útviszonyok mellett soha ne használj tempomatot. Hamis biztonságérzetet ad, valójában viszont a kiszolgáltatottságodat növeli.

Tapasztalattal az aquaplaning ellen

Országszerte számos vezetéstechnikai tanpálya érhető el, ahol saját autónkkal vehetünk részt különböző teszteken. Megtapasztalhatjuk, hogy milyen erőhatásoknak vagyunk kitéve, hogyan reagál az autónk vagy éppen a szervezetünk a váratlan helyzetekre. A legtöbb helyen az aquaplaning is szerepel a kipróbálható események között.
Nagyon fontos, hogy ezekben a helyzetekben kontrollált körülmények között szerezhetünk rutint. Nincs esélye az anyagi kárnak vagy a személyi sérülésnek, viszont biztos a tapasztalatszerzés. A vezetés közben fellépő váratlan szituációk esetén a másodperc törtrésze alatt kell megfelelő döntést hoznunk, ez pedig sokkal könnyebb, ha van egy olyan minta, amihez tudat alatt vissza tudunk nyúlni.

Egyesek szerint az élmény nem valóságos

Természetesen vannak a vezetéstechnikai tanpályáknak is kritikusai. Az ő véleményük szerint nedves aszfalton bárhol és bármikor autózhatunk, vagyis az erre költött összeg csak pénzkidobás. A valóság ezzel szemben az, hogy a pályák tervezésekor a maximális valósághűségre törekszenek. Az aquaplaning valóban olyan helyzetben következik be, ahogyan a való életben is találkozhatunk vele. A vízsugarak érkezésének ideje és helye is előre tervezett, azért, hogy a maximális tudást raktározhassuk el. Emellett a vezetés során nem vagyunk magunkra utalva. A folyamat során végig kapunk visszajelzést egy instruktortól, aki visszajelzést ad. Elemzi a helyzetet és elmondja azt is, mit csináltunk jól és miben van még tér a további fejlődésre.
Honnan tudhatjuk, hogy úszunk a vízen?
Az aquaplaningot viszonylag könnyű felismerni, számos jele van:

• a legmarkánsabb a sárvédő felől érkező hangok, amikor a víz ahhoz hozzácsapódik;
• szintén intő jel a finom, könnyed kormányzás - a kormányzás túl “könnyűvé” válik, ugyanis a gumiabroncs elveszíti a tapadást az útfelülettel, a vízen pedig nincs tapadása;
• ESP-rendszer jelzése - ha nincs megfelelő tapadás az útfelülettel, az autó azt jelzi;
• megemelkedett fordulatszám, ami ellenére nem nő, hanem csökken a sebesség.

Csúszom! Mit tegyek?

Az, hogy mit tehetünk az aquaplaning megelőzése érdekében ezen a ponton már világos. A kérdés azonban, hogyha nem sikerült a megelőzés, mit tehetünk, ha autónk már megcsúszott? A legjobb tanács, hogy ne essünk pánikba, és reagáljunk hideg fejjel. Nyilvánvaló, hogy ezt sokkal könnyebb külső szemlélőként egy blogon olvasni, mint stresszhelyzetben, az autóban ülve betartani.
Abban az esetben, ha hirtelen észreveszünk egy előttünk álló tócsát, semmiképp se kapkodjunk. Ne váltsunk azonnal pánikszerűen sávot, ahogyan a fékre se tapossunk. A legjobb, amit tehetünk, ha autónkat engedjük átgördülni a vízfelületen. A hirtelen irányváltás kibillenti az autó egyensúlyát, megcsúszik, nehéz dolgunk lesz, ha szándékaink szerinti irányban tartanánk. A hirtelen fékezésnél a tehetetlenül csúszó, nehéz autóban találjuk magunkat, egészen addig, amíg a kerekek újra meg tudnak tapadni.

Ha mindenképpen csökkentenénk a sebességet, tegyük ezt óvatosan, akár motorfék alkalmazásával.  A helyzetből a kiút minden autónál más és más, de a meghajtott kerekek függvényében néhány reakció általánosan segíthet. Ha autónk elsőkerék-meghajtású, csökkentsük óvatosan a sebességet, ha pedig szükséges a csúszással ellentétes irányba kormányozzunk.  Hátsó meghajtott kerekek esetén a reakció is ellentéte. A helyzetből való mielőbbi kiutat az óvatos gázadás jelenti, szükség esetén pedig itt is a csúszás irányával ellentétes kormányzás segíthet. Más típusú reakciót kívánnak aquaplaning esetén az összekerék meghajtású autók: itt azonos sebesség mellett a csúszás irányába érdemes kormányozni, addig míg újra nem érzünk tapadást.

Legjobb a megelőzés, de az aquaplaning még nem baleset

Ahogyan fentebb is leírtuk a legjobb megoldás, ha mind az autónk és gumiabroncsaink felkészültségét és állapotát tekintve, mind pedig saját képességeinket tekintve felkészülünk az ilyen helyzetekre. Abban ugyanis minden autós teljesen biztos lehet, hogy élete során találkozik az aquaplaning jelenségével, a kérdés csak az, hogy mikor. Minél nagyobb mennyiségű víz van az úton, annál könnyebben “úszik fel” az autó. Érdemes ezekre felkészülni egy vezetéstechnikai tanpályán próbára téve képességeinket. Ugyanakkor, magából a csúszásból is van visszaút, nem szükségszerű, hogy balesettel végződjön. A legtöbbet annak érdekében, hogy balesetmentesen közlekedjünk esőben is, azonban nem az autóban ülve tehetünk. A gumiabroncsaink megfelelő tárolásával, karbantartásával és időben történő cseréjével nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy növeljük a biztonságunkat.