Megfelelő gumi profilmélység = biztos megállás?

Fizikai tanulmányaink legelején megtanuljuk, hogy a sebesség az út és idő szorzatából jön ki. A tudományunkat viszont nem mindig bővítik azzal, hogy hogyan is kellene megállni. Ennek következményeit pedig számos ráfutásos baleset formájában láthatjuk a mindennapokban. Egyszerűen közelítve, persze, elintézhetjük ezeket egy kézlegyintéssel, hogy nem kell olyan gyorsan menni, mindenki rohan és egyébként is figyelmetlenek az emberek. A valóság ennél sokkal összetettebb. A féktávolság és a téli gumi profilmélység kerülnek az egyenletbe, amelynek a végén - reményeink szerint – balesetmentesen érkezünk haza.  

Megfelelő profilmélység

Ha a törvény betűjéből indulunk ki, könnyű dolgunk van, legalábbis első ránézésre. A jogalkotók minimumot kötöttek ki, méghozzá 1,6 mm-es mélységgel. A gyakorlatban azonban ez már a kritikus érték, amikor az időben és biztonságban történő megállás esélyei meglehetősen alacsonyak. Természetesen, ideális körülmények (időjárás, útviszonyok, autó állapota stb.) ez is elegendő lehet. Ha picit távolabbra, egészen Ausztriáig tekintünk, akkor már 4 mm-es minimális téli gumi profilmélységet találunk a szabályozásban. Ha megengedőek vagyunk, talán könnyebben fogadjuk el egy alpesi ország ajánlásait. A gyártósorról legördülő új gumik esetében a profilmélység 8-10 mm közötti. Vagyis, az osztrák szabályozás is megengedi a félig kopott gumit. A magyar ezzel szemben megengedi, hogy a gumink gyártáskori profiljának kevesebb, mint 20%-ával részt vegyünk a forgalomban!

Hogyan változik a téli gumi profilmélység a használattal?

Természetesen a gumik tapadása sem állandó, a kopással és az életkoruk növekedésével veszítenek csúcsteljesítményükből. Érdemes ugyanakkor az Auto Bild tesztjének adatait idéznünk. Itt a három vizsgált abroncs átlagosan 20%-kal hosszabb fékút után tudott csak megállni 5 mm-esre kopott állapotban. 3 mm-esre kopott gumik esetében a fékút már duplázódott. A magyar szabályozásban is minimumként megjelölt 1,6 mm-es gumi profilmélység mellett pedig közel megháromszorozódott a fékút! A teszt során minden esetben 120 km/h-ról kellett lefékeznie a sofőröknek.

Hogyan mérjünk a gumi profilmélységét?

Az internet bugyraiban keresve számos alternatív megoldást találhatunk (a legnépszerűbb talán a pénzérme). A pontos méréshez természetes szakszervizre, vagy otthon egy mélységmérőre van szükségünk. A tökéletes megoldás a gumi folyamatos karbantartása, felületének ellenőrzése. A szezonra való felkészítés során ki kell derülnie annak, hogy a téli gumi profilmélysége megfelelő, vagy már túl kopott. Számos gumigyártó ugyanakkor gondol a kényelmesebb autótulajdonosokra is. A gumik felületén százalékos értékek, illetve kopásjelzők mutatják, hogy rendben van-e még az abroncsunk. Ez utóbbit TWI (tread wear indicator) néven, illetve a gumik hosszanti barázdáiba ékelve érdemes keresni. Az egyenletes kopás kimutatása miatt egy-egy gumin több TWI-blokk is látható.  

Mit kell tudnod a féktávolságról?

Gyakran beszélünk róla, mégis, a pontos tudás sok esetben hiányzik. A féktávolság ugyanis három tényező együttes hatásaképp jön létre. Ezek a reakcióképesség, a fék működési késedelme és a fékút.

Reakcióképesség

Átlagosan 0.5 és 2 másodperc szükséges ahhoz, hogy a sofőr az észlelt vészhelyzetre reagálni tudjon. Ez idő alatt természetesen az autó tovább halad (helyzettől függően akár gyorsulhat is). A reakcióképesség minden embert egyedileg jellemző és folyamatosan változó adat. Másképp reagálunk reggel, szórt fényben vagy épp a kedvenc zenénket hallgatva. A közvélekedés szerint - és ezt mutatják a baleseti statisztikák is – a friss jogosítvánnyal rendelkezők és az idősek reagálnak a leglassabban, a 40-50 év közöttiek pedig a leggyorsabban. A reakcióidőre szintén pozitív hatással van a vezetői tapasztalat.

A fék működési késedelme

Hiába a kiváló reakcióképesség, ha az autónk lassan reagál. A fékezés ugyanis nem a fékpedál megnyomását követően azonnal történik meg. Igaz, hogy sokszor csak milliszekundumokról beszélünk, azonban ennek a hatása is akár métereket jelenthet. A megelőzést az autónk folyamatos, megfelelő karbantartása jelenti.

A fékút

A fékezés alatt megtett utat értjük alatta. Vagyis, a fékpedál megnyomása és a teljes megállás közt megtett utat. Érdemes megjegyezni, hogy az autónk folyamatosan nagyjából egy A4-es lap nagyságának megfelelő felületen érintkezik az úttal. Ennek a felületnek kell egy többtonnás autó megállását biztosítania. A fékút és a sebesség nem azonos arányban növekszik. Kétszer nagyobb sebesség már négyszer nagyobb fékutat jelent, háromszoros tempó pedig kilencszeres fékutat!

A megfelelő féktávolság alapja – a megfelelő abroncs

A fenti összegzés is megmutatta, hogy bár a féktávolságot több jellemző is befolyásolja, mégis, a legtöbbre van ráhatásunk. Nem véletlenül olvashatjuk a gumitesztek során is gyakran a féktávolságra vonatkozó adatokat. Az ugyanis, hogy valóban meg tudunk-e állni a kritikus távolságon belül, nagyban függ a gumiabroncsaink minőségétől és állapotától. A baleset és az épségben való hazaérkezés között sok esetben egy helyes vagy téves gumiválasztás áll. Véssük ezt emlékezetünkbe arra az esetre, amikor párezer forint áll két hasonló(nak tűnő) gumiabroncs között.

Tökéletes téli gumi profilmélység, de milyen a nyomás?

A legjobb, legújabb prémium abroncsok sem jelentenek megoldást, ha a bennük lévő nyomás nem kielégítő. Bár a KRESZ előírásai szerint minden elindulást megelőzően ellenőriznünk kellene a gumikban lévő nyomást, a legtöbb autós ezt elmulasztja. Ennek következtében az abroncsokban sokszor eltérő, és a legritkább esetben megfelelő a nyomás. Az optimális nyomásról egyébként az autó kézikönyvében találhatunk információkat. A túl magas vagy éppen alacsony nyomás nem csak túlzott üzemanyag-felhasználást eredményez, hanem a gumi teljesítményét, tehát a féktávolságot is negatívan befolyásolja.

Kiszámíthatatlan tényező - az útviszonyok

Bár több ponton is növelhetjük az esélyét, hogy biztonságosan megálljunk, mindig van bizonytalansági tényező, méghozzá az úttesten található tárgyak és az időjárás. Hiába a tökéletes gumi profilmélység, a fékút száraz és nedves körülmények között eltérő lesz. Az útfelületen található tárgyak (kövek, levelek, kátyúk stb.) szintén negatívan befolyásolják a megállást. Ehhez csatlakoznak a környezeti tényezők (eső, zúzmara, dér, jég stb.), amelyek szintén változtatják a megálláshoz tartozó eleve bonyolult egyenletet.  

A személyes felelősség tere – a követési távolság

Bár autópályán közlekedve gyakran találkozunk a biztonságos féktávolság jelzéseivel, ezen kívül, szinte sehol sem találkozhatunk ezzel kapcsolatos ajánlással. Általában kimerül abban az autósok hozzáállása, hogy “megfelelő” követési távolságot tartanak, amik persze egyénenként és helyzetenként eltérőek lehetnek. A ráfutásos balesetek elkerülése érdekében a Német Autóklub szerint lakott területen belül három autóhossz (15 méter) elegendő a megállásra. Ez autópályán 50 méterre nő, amennyiben sebességünk “csak’ 100 km/h, ennél nagyobb tempó esetén természetesen a követési távolság is nő. Végezetül rossz látási viszonyok és/vagy csúszós körülmények közt 100 km/h-s sebességhez 100 méteres követési távolságot javasolnak.  

Növeld az esélyedet a maximálisra!

Annak, hogy biztonságban hazaérjünk, mint láttuk több tényezője van. Ezek közül a legtöbb felett kontrollal rendelkezünk. Közülük is csak rajtunk áll a sebesség megválasztása vagy a téli gumi profilmélységének folyamatos (legalább havi egyszeri) ellenőrzése. Ugyanilyen fontosságú autónk megfelelő műszaki állapotban tartása, hiszen ahogy fentebb is írtuk: egy apró felületnek kell lefékezni óriási súlyt. A biztonság maximalizálásának érdekében konzultálj az általad látogatott gumiszerviz szakértőivel. Abban esetben pedig, ha az abroncs “még egy szezont kibír”, érdemes azonnal cselekedni és megrendelni az új gumikat. Ebben az esetben a saját vezetési szokások viszonylag kevés szerepet játszanak. Hiába járunk csak településen belül, a megengedett 50 km/h-s sebességgel, a féktávolság az ADAC cikke szerint legalább 25 méter.  Elvégre a saját és szeretteid biztonsága a tét!