A vezetési kényelem és a gördülési zaj

Mi a gördülési zaj?

A gördülési zaj az abroncs működése során keletkezik, és szoros összefüggésben áll a belső zajjal. Érdemes azonban azzal is tisztában lenni, hogy a külső gördülési zaj és a belső zaj nem feltétlenül csökkennek együtt, sőt, az egyik csökkentése növelheti a másikat.

Amit az autóban hallunk, az több dologból áll össze. Az abroncsok zajszintjét egyébként sok minden befolyásolja, a jármű típusa, a felnik, a gumikeverék, az út, a menetsebesség és az időjárás is. A hasonló autók közt is lehetnek különbségek. Az abroncs zaja az abroncs és az út közötti érintkezésből származik, az úttal érintkezve az abroncs felülete rezegni kezd, amikor az gurul az úton. A rezgés innen hosszú utat tesz meg, míg az utastérbe kerül és sok hatás éri.

A gördülési zaj mérése – objektív adatok

Aki gumiabroncs vásárlásán gondolkodik, biztosan megnézi azt is, hogy mit mutatnak az egyes abroncsok címkéi. 2021 májusától az EU 2020/740 rendeletét kell alkalmazni a forgalomba kerülő abroncsok esetében, ez magában foglalja az egységes címkét is, amiről megtudható az abroncsok energiabesorolása is. Ez az egységes címke igen nagy segítség a fogyasztóknak abban, hogy döntéseiket jobban meg tudják alapozni. A korábbi 2009-es rendelethez képest a hatékonysági osztályokat átdolgozták és egy új skálát alakítottak ki. A korábbi címke a gördülési ellenállásról, a nedves tapadásról és a külső gördülési zajról adott információt, az új címke pedig további adatokat is tartalmaz a havas és jeges időjárási körülmények közötti teljesítményre vonatkozóan.

Ha a gördülési zajnál maradunk, akkor is a címke lesz az elsődleges hely, ahol erről tájékozódhatunk. Az uniós gumiabroncs-besorolások ugyanis figyelembe veszik a külső zajt, amelyet az abroncs vezetés közben kelt. Az alacsony zajszinttel rendelkező abroncsok esetében a gépkocsi környezetre gyakorolt hatása is csökken. A zajszint alapján három osztályba sorolhatók az abroncsok, ahol az A a legjobb osztályzat, ezt követi a B és a C. A gumiabroncs gördülési zaját ezen felül decibelben is mérik, az alacsony zajszintű abroncsoknak a 67-71 decibel közöttiek számítanak, a magas pedig a 72-77 decibel közötti hanghullámnak számít.

Az abroncs szélességétől is függ az, hogy melyik zajszint milyen osztályba esik, például a 185 milliméter és az ennél keskenyebb abroncsok esetében a 67 decibelnél kisebb érték esetén kerül az abroncs az A osztályba, 67-70 decibel között a B kategóriába és 70 decibel felett a C kategóriába. Míg például egy 215 milliméter széles abroncsnál a 68 decibelnél kisebb érték esetében lesz A-kategóriás, 68-71 között B, és 71 felett C.

Már a legkiseb mértékű emelkedés is jelentős zajszintnövekedéssel jár, egy 3 decibeles eltérés már kétszer olyan intenzív külső zajt kelt. A téli gumik általában hangosabbak, zajosabbak, mint a nyári társaik, de e tekintetben is vannak rendhagyó megoldások, olyan téli abroncsok, melyek zajszintjét a nyári gumik is megirigyelhetik. Azonban az abroncs címkéje nem tesz különbséget a téli és a nyári gumik között zajszintben (sem), így ott az objektív decibel-értékeket találjuk meg.

Miért fontos a gördülési zaj

A kényelem szempontjából mindenképp óriási jelentősége van annak, hogy az abroncsok mennyire zajosak. A gördülési zaj lehet normális, ennek oka az abroncs típusa, mérete, és a futófelület sajátosságai, valamint az útviszonyok is befolyásolják, és a vezetési körülmények és szokások. Azonban a zajszint emelkedésének vannak rendellenes okai is, ezek egyike a futófelület egyenetlen kopása, aminek hátterében is több dolog állhat. De ok lehet a nem megfelelő karbantartás, valamint bizonyos alkatrészek sérülése. 

Az abroncs típusa sokat számít, minden guminak van gördülési zaja, azonban a téli gumik és a terepjáró autógumik a futófelületi mintázatuk miatt általában hangosabbak. A run-flat abroncsok is zajosabbak, mivel merevebb oldalfaluk van. A teljesítménygumik pedig kevésbé zajosak, a legcsendesebbek pedig általában az alacsonyabb gördülési ellenállású abroncsok. A gördülési zajt az abroncs mérete is befolyásolja. Egy szélesebb abroncs nagyobb érintkezési felülettel rendelkezik, ez pedig több zajt fog okozni, mivel több gumi érinti az utat. A kisebb abroncsok sem mindig túl csendesek, ilyen esetben az oldalfal magassága számít, tehát amikor az oldalfal nem magas, akkor kicsi területen nyelődik el a zaj, tehát ez az abroncs is hangosnak fog hallatszani. Az agresszívebb és a szimmetrikus abroncsprofil nagyobb zajt okoz, ennek oka a barázdába kerülő levegő. A levegő egy része ugyanis bejut a csatornákba és összenyomódik az abroncs és az útfelület között, ahogy pedig távozik, az hangot ad ki magából. Minél több hely van a futófelületi blokkok között, mint például a terepgumiknál, annál több levegő szorul be, ami nagyobb zajjal jár együtt.

Sok gyártó törekszik a kisebb gördülési zajok elérésére és ezt úgy érik el, hogy különböző futófelületi blokkmintákat helyeznek egymás közelébe. Minden egyes blokkmintázat más és más hangszínt produkál, amikor a levegő kilép belőle. A cél pedig a hangok kiegyensúlyozása, hogy semleges zajt hozzanak létre, ezt a folyamatot pedig hangmagasság-szekvenálásnak nevezik és fontos az alacsony gördülési zaj elérésében.